"Nem lehetne...?" Attól függ!

Amikor még csak a vázlattervezésnél jár egy kert megvalósítása, akkor szinte bármi lehetséges. Még számos változtatásra lehetőség van. Azonban ha véglegesítésre került a vázlatterv és kidolgozásra a teljes tervdokumentáció, utána már rengeteg plusz munkába kerülhet a legapróbb változtatás is! Például ha utólag mégis szeretnénk egy járdát oda, ahová korábban úgy gondoltuk, hogy nem szükséges, akkor a kertépítészeti tervet, a kitűzési tervet, az öntözési tervet, a műszaki leírást és a költségbecslést biztosan módosítani kell, ami nem kevés munkaóra, így értelem szerűen plusz költséget jelent a megrendelőre nézve.

Ugyanígy nem szerencsés, ha a tervekre igent mond a megrendelő, majd miután megállapodott a kivitelezővel, mégis el szeretne térni attól, ami a dokumentációban szerepel, és amit a vállalkozó felvállalt egy bizonyos összegért. Ez számos félreértés okozója lehet az elszámolásnál. Nem beszélve arról, hogy az újabb és újabb változtatások miatt csúszik a kivitelezés, ami sem a megrendelő szempontjából nem kívánatos, hiszen minél hamarabb elkészül a szép, új kert, annál jobb. Sem a vállalkozó szempontjából nem kedvező, mert lehet a csúszás miatt nem tud időben elkezdeni egy másik, már felvállalt munkát. Az ilyen esetek "jó" lehetőséget kínálnak az egymásra való ujjal mutogatásra és a végén a kezdetben mindenki számára kedvezőnek tűnő megállapodásból egy olyan ügylet lesz, ami rossz szájízt hagy az összes résztvevőben...

Azt már csak zárójelben merem megjegyezni, hogy a tervezőt rendszerint kihagyják a változtatások egyeztetéséből. Vannak esetek, amikor ez nem okoz problámát és felesleges bevonni a tervezőt is a folyamatba. Azonban előfordult már olyan, hogy a kivitelező az éppen könnyen és jó áron beszerezhető, vagy valamelyik korábbi munkájából kimaradt leylandi ciprusokkal váltotta ki a betervezett oszlopos tiszafa sövényt egy keskeny oldalkerti területen. Az oszlopos tiszfa (Taxus baccata 'Fastigiata') kb. 5-10 m magasra, és 1-2,5 m szélesre nő és lassú ütemben. Ezzel szemben a leylandi ciprus (x Cupressocyparis leylandii) akár 20 m magasra és 4 m szélesre is megnőhet, ráadásul az éves növekménye az 1 métert is elérheti! Egy 4 m széles oldalkertben ez azért nem mindegy...

Azonban jó ha tudjuk, hogy nagyon sok eltérés adódhat még a leggondosabb munkavégzés mellett is. Pl. a tervező nem látja, hogy mi van a föld alatt... Találkoztam már betemetett beton aknával, amelyik pont egy tervezett fa helyére esett és senki nem tudott róla. Vagy előfordult, hogy az előző tulajdonostól a boldog új tulajdonosok azt az információt kapták, hogy legalább 40 cm vastagságban talajcsere történt a kert teljes területén. Majd a kivitelezés során kiderült, hogy egy ásomnyomnyi sem volt a talajcsere, alatta minden merő sitt. Ez jelentősen megnehezíti az öntözőrendszer telepítését és a növények ültetését, valamint számos plusz kiadással jár, ami megmutatkozik mind a munkadíjban, mind a sitt elszállításának és jó minőségű föld betermelésének költségében. Előfordul, hogy maga a felmérés nem pontos és emiatt kell a helyszínen módosítani a kivitelezés során. (A mérőszalagos/mérőkerekes felmérés soha nem lesz olyan pontos, mint egy geodéziai felmérés. Illetve a valóságban a telekhatárok nem feltétlenül egyeznek a hivatalos térképmásolaton szereplőkkel.)

A tanulság az, hogy jó, ha a kerttulajdonosok először átgondolnak minden igényt, számba vesznek minden ötletet, lehetőséget és csak utána véglegesíttetik a kerttervet a tervezővel, vállaltatják fel a munkát a kivitelezővel. Továbbá a kivitelezés során jó, ha rendszeresen egyeztetnek egymással a felek, hogy egy esetleges módosítás milyen következményekkel, plusz költségekkel járhat, mik a további lehetőségek. Így elérhető, hogy a fentebb taglalt félreértések ne forduljanak elő és mindenki elégedetten távozhasson munkavégeztével!